Andrea Forrester
Posts : 2 Age : 44
| Tárgy: Andrea Forrester Vas. 18 Aug. 2013, 07:15 | |
|
Andrea Forrester
| 33. ALVILÁG TAGJAI. AZIS. |
STUFFS AND THINGS. HI SWEETHEART, MY NAME IS... Андрій "Andrea Forrester" Лісовий. I WAS BORN... Kijev, Ukrajna; 1980. március 2. I LIKE... Smink, ruhák, cipők, ékszerek, kiegészítők, csini és csillogó cuccok; divat, pletykalapok, szépítkezés, shoppingolás; gyors autók és kokó; férfiak... és persze a sz€x! I DON'T LIKE... Mocskot, koszt, bűzt; egereket, csótányokat és mindenféle rovart, bogarat, rágcsálót; ha valakinek nincs egyénisége, nem öltözködik csinosan, divatosan, vagy ha olyan cuccot hord/sminket rak fel, ami nem áll jól neki; ha reggel, ébredés után látnak smink nélkül, mielőtt megcsináltam volna a frizurám és felvettem volna az ékszereim. MY CAR IS A(N)... Egy fekete Lamborghini Murcielago-val járok... de valójában nem az enyém, hiszen még vezetni is alig tudok, jogosítványom meg egyáltalán nincs. Csak kölcsönbe kaptam, sofőrrel együtt, amiért olyan jó kislány vagyok. Csinos és csillogó, az igényeimnek pont megfelel és akkor áll a rendelkezésemre, amikor csak kívánom... persze, keményen megdolgoztam érte. Picit sajnálom, hogy nem az enyém, de legalább ha baja esik, vagy ellopják, nem fogom annyira sajnálni. Akkor az illetőnek, aki a bajt okozta, az alvilággal gyűlik majd meg a baja! Cöhh... én pedig kapok egy másik csudapofa kocsikát (remélem az már inkább egy Ferrari lesz... IMÁDOM a Ferrari-kat!)! HEY! LOOK... I'TS ME. A magam közel 190 centijével igencsak magasnak számítok, még a férfiak között is. Szerencsére legalább a lábam picike, különben nem találnék rá ilyen csini cipőket, ó, te jó ég! Mekkora csapás lenne! Alkatom sovány, testemen semmi zsír, felesleges hájacska, mindenem csupa izom! A mellem, akár a kőszikla, a fenekemen diót lehetne törni... és persze a bicepszem és a vádlim is kellőképpen ki van dolgozva. Na jó, bevallom, igazából jobban hasonlítok egy magas, izmos melákra, mint egy finom és törékeny nőre, de ez még sosem tartott vissza attól, hogy csinos legyek. Igazából a lábaim, a fenekem és az alkarjaim (beleértve a mindig gondosan manikűrözött kezem a jó 13-15 cm hosszú, hegyes műkörmeimmel) kifejezetten nőiesek. A felkarjaim, a felsőtestem és az arcom más kevésbé, bár utóbbi csak azért nem, mert platinaszőkére festett körszakállam van. De ezen kívül testem minden egyes porcikája mérnöki tökéletességgel szőrtelen - erre mindig odafigyelek. És persze az ápoltságra is. Testem néhány pontján megtalálható egy-egy tetoválás (felkarok, mellkas, lapocka). A hajam festett élénkvörös, gazdagon sminkelem magam, főleg a szemeim és a szám, de szeretem még a testcsillámokat is. Az öltözködésem mindig nőies! A legcsinosabb, legdivatosabb ruhákban járok, amiket elismerek, néha extravagánsak, de én így szeretem! Hihetetlenül magas sarkú és talpú cipőkben is tökéletesen járok, imádom az ékszereket (mindig van is rajtam egy csomó!) és persze a táskákat is. Ha olyan kedvem van éppen, még egy parókát is felveszek szívesen! QUIET PEOPLE HAVE THE LOUDEST MINDS... Hogy milyen is vagyok? Ó édesem, ó drágám, először is szeretek mindenkit becézgetni. A bensőmben egy finom nő lakozik... illetve, be kell vallanom, egy nagyon, nagyon rossz kislány! Egy finomkodó kelet-európai k*rva. Gyakran játszom a dívát, sokat nyafogok és hisztizek. Szeretem elcsábítani a férfiakat, flörtölni velük, imádok táncolni, énekelni és bolondságokat csinálni (persze a magam nőies módján). Szeretem, ha igazi nőként bánnak velem, kinyitják nekem az ajtót, virágot hoznak, illedelmesen viselkednek, sziporkáznak és szórakoztatnak. Azt viszont gyűlölöm, ha játszanak velem! Persze a csillogó külső és szellemes játékosság mögött ott van belül a rothadás: perverz módon vonz a fájdalom és a sz*xjátékok, vannak alkoholproblémáim is, na és persze ott a drog is... ó, ha ezt drága anyám látná!... mondjuk nem fogja. Meghalt és biztosra veszem, hogy pokolra jutott. Egyet mondjuk biztosra vehetsz: ha nem úgy viselkedsz velem, ahogy elvárom, piszok nagy bajban vagy. Kedvelem az erőszakot, a kínzást és roppant kreatív vagyok -e tekintetben. Bosszúálló típus vagyok, nem kenyerem a megbocsátás, sem a könyörületesség, sem a kegyelem. Ja és persze, sohasem felejtek! YOU KNOW MY NAME, NOT MY STORY! Hol is kezdjem?... Ukrajnában születtem, Kijevben, Európa nagy szemétdombján, a Szovjetúnió trágyájának közepén. Népünket miután kiéheztették, lemészárolták... és persze a legpokolibb körülmények között kellett felnőnöm! Szóval, bennem is elég erősen ott volt a szökni vágyás, mint mindenkiben. De mit tegyen egy furcsa fiú, aki lányok helyett a többi fiú ajkait nézegette órán, a szünetekben pedig a bokrok közt bujdosva markolászta a lába közüket? Tudtam, hogy más vagyok, már gyerekkoromban is jobban szerettem a babházakat, a kis teáskészleteket, mint a dömpert és a műanyag helikoptert, amivel a szüleim ki akarták szúrni a szemem. Szóval, elég hamar világossá vált: nem leszek nagy nevű mérnök, orvos vagy jogász, aki tisztességes módon élhet és elmehet innen, el ebből a pöcegödörből.
Volt egy nővérem, Nadhezda. Már gyerekként is szívesen vettem fel az ő ruháit, sminkeltem magam az ő cuccaival, lenyúltam az ékszereit. És persze abban is ő segített nekem, hogy a maffia karmai közé kerültem. Nadhezda tinilányként k*rva lett és nem sokkal később a sok könyörgésem meghozta a gyümölcsét és bevitt engem is a megfelelő körökbe. De ott sosem kezeltek valami kedvesen, ellenben rákaptam a kokóra és a piára... meg a bulikra és a pénzből, amit kerestem, annyi női ruhát vehettem magamnak, amennyit csak akartam! Nadhezda-val a keresetünket összedobva kivettünk egy lakást Kijevben és ott éltünk kettesben... meg ugye alkalmanként a kuncsaftjainkkal. És persze, nők sosem jöttek fel, csak a barátnőink, szintén az alvilágból. Egyre jobban ment a sorunk, ajándékokat kaptunk. Menő autót, Coca-Colát, rágógumit... csupa amerikai csecsebecsét. Nagyon tetszettek nekem.
De mondjuk, elég sok mindent kellett ezért eltűrnöm, elszenvednem. Sok fájdalmas perverz sz*xjátékban vettem részt, az én kuncsaftjaim leginkább beteges vágyaikat élték ki rajtam, míg nővéremmel, Nadhezda-val királynőként bántak. Irigyeltem is érte azt a büdös kis k*rvát. Még az ujját se kellett mozdítania, vagyis hát alig és mindent megkapott. Őt nem ütötték, nem korbácsolták közben, nem kötözték ki és nem vagdosták pengével. És még így is... több pénzt kapott és a kijevi maffiában is nagyobb szerepet töltött be, mint én. Engem nem sok mindenre használtak. Belőle luxus r*banc lett, sőt, a vezérek szócsöve. Nekem meg mi maradt?... némi küldönc munka, kis csomagok furikázása és persze rengeteg lepedőn, asztalon, széken, vagy szöges deszkán töltött munkaóra...
Elegem lett ebből a bánásmódból, a f*nébe is, én királynő vagyok! Amint lett elég pénzem és volt lehetőségem, Amerikába szöktem. Nem volt egyszerű menet persze ez sem és itt még annyi választásom sem volt, mint odahaza, ugyanis hivatalosan nem is tartózkodhatnék itt... de a helyi maffia a szárnyai alá vett. Egy bárban dolgoztam táncosnőként és hasonmásként, Dolly Partontól kezdve Liza Minellin át sok minden voltam, bár az éneklés sosem volt az erősségem, inkább a tánc... így a háttérbe szorultam rövidest ismét. Na de nem, én aztán nem fogom ezt még egyszer eljátszani! Döntöttem. Sokat tepertem érte, hogy eljussak oda, ahol most állok. De ha a maffiának dolga van valakivel, figyelmeztetni kell, vagy csak tárgyalni, akkor többnyire engem küldenek. Sőt, időnként behajtani is megjelenek, persze nem egymagamban, hanem két gorillával és némi Kalasnyikovval. Tudok ám én is ütni bivalyerőset, egyszerűen csak nem szeretnék... még a végén letörik a körmöm! Szóval, a kijevi szenvedéseim után most mondhatni luxusban élek. Persze sosem lehet olyan életem, mint bárki másnak a rendes, törvénytisztelő polgárok között... de ez nem is számít. Belefáradtam az álmodozásba. Ez jutott nekem: a vér, a drogok, a pia meg a törvényen kívüli élet. És hát... akkor már csináljam jól!
| |
| |
|
Letty Ortiz
Posts : 38 Residence : { Los Angeles } Age : 34 I have a(n) : { 1997 Nissan 240SX }
| Tárgy: Re: Andrea Forrester Hétf. 19 Aug. 2013, 07:29 | |
|
Kedves Andrea! Légy üdvözölve nálunk! Az egyszer biztos, hogy nem mindennapi karakter a tiéd, abszolút pozitív értelemben persze. Le a kalappal, kérlek, csak gratulálni tudok az előtörténetedhez és a jellemzéshez is. Nehéz idők után most remélhetőleg jobb élet vár majd rád, még ha az alvilág köreiben is. Ne hagyd magad, Királynő, a jó életet mindenki megérdemli! Nincs más hátra, irány a játéktér! | |
|