Tia Duvall

Tia Duvall

18. Törvényen kívüli. Willa Holland.

STUFFS AND THINGS.

HI SWEETHEART, MY NAME IS...

Athea Duvall

I WAS BORN...

Párizs, 1994.11.30.

I LIKE...

~szabadság
~sebesség/adrenalin
~kávé
~fotózás

I DON'T LIKE...

~kötöttségek
~rózsaszín
~szülők
~erkölcscsőszök

MY CAR IS A(N)...

Maserati GranTurismo ~ fekete; Tia legjobb barátja, Cameron keze által tuningolt

HEY! LOOK... I'TS ME.

Sok mindennel volt bajom eddigi életem során, de a külsőmmel soha. Mindig is élveztem, hogy angyali arcom egy kicsit sötétebb sminkkel pokolivá tudom varázsolni, hogy kihívóbb, vagányabb ruháim miatt megfordulnak utánam a férfiak és irigykedve tekintenek rám a nők. Hosszú sötétbarna hajam volt már vörös, és még szőke is, de rájöttem, hogy a barna az én színem, szóval most újra eredeti színében pompázik a hajzuhatag. Zöld szemeim remekül megmutatják a bennem lakó vadságot, ahogy sokszor sötétvörösre festett ajkaim is. Nem vagyok túl magas 165 cm-em teljesen átlagosnak mondható. Testalkatom karcsú, de a sok sport miatt izmos. Nőies csípővel áldott meg az ég, és bár semmi bajom az alakommal, hiszen aligha lehetne rajta hibát találni, mégis...mellben adhatott volna kicsit többet is a drága Teremtő. Mint már említettem, szeretem a feltűnő, de sötétebb színű ruhákat, a szegecseket, a bőrdolgokat és a kiegészítőket. A rózsaszíntől kiráz a hideg, bár 12 éves koromban volt egy ilyen korszakom, szégyellem, hogy az valóban én voltam...

QUIET PEOPLE HAVE THE LOUDEST MINDS...

A külsőmről szívesen, a jellememről már annál kevésbé szívesen beszélek. Azt szeretem, ha az emberek maguk ismernek meg, hiszen nem láthat mindenki ugyanolyannak. Voltak emberek, akik a pénzemért közeledtek hozzám, voltak, akik csak a testemet akarták, és voltak, akik valóban a barátaimmá váltak. Ezekért az emberekért hajlandó vagyok bármit megtenni, tűzbe mennék értük. Közvetlen vagyok, és képes vagyok barátságos megnyilvánulásokra, mély, igazán szoros kapcsolatokat azonban nehezen alakítok ki. Üdítő a társaságom, annak ellenére, hogy közel áll hozzám a szarkazmus, cinikusság. Egy egy őrült ötletemmel sokak napját édesítem és keserítem meg egyszerre. Eléggé kiismerhetetlen vagyok, leginkább azért, mert a hangulatom nagyban befolyásolja a viselkedésem. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne gondolkodnék soha, mielőtt cselekszem, csak azt, hogy tüzes természet vagyok. Nagyra becsülöm az okos embereket, az elme hatalmát. Úgy gondolom, hogy nem mindig én találom meg a bajt, az megtalál engem. Imádom a sebességet, adrenalinfüggő vagyok. A szüleim szerint 14 évesen tértem rossz útra, az igazság az, hogy miattuk kezdtem el lázadni. Igaz, elkényeztettek, de soha nem foglalkoztak velem. Az apró balhék azért voltak, mert felakartam hívni magamra a figyelmük, mára ez megváltozott. Tényleg élvezem, a veszély, az izgalom, a gyorsaság...mind az életem részévé váltak, ahogy azok az emberek is. Ez életérzés, nem felvett álca.

YOU KNOW MY NAME, NOT MY STORY!

A torkomban dobogott a szívem, ahogy a fékre léptem és a tömeg a kocsim köré gyűlt. Nem akartam kiszállni, aprócska testem minden porcikája remegett. Ha van mennyország, hát számomra megtestesült a Földön. Eddig csak bámészkodó voltam a versenyeken, nem több, mint egy kíváncsi fiatal lány. Nem is sejthették, hogy már 2 éve, amióta megvan a jogsim, arra készülök, hogy remek versenyző legyek. Cameron jó tanár, én pedig tehetséges diáknak bizonyultam. Eszem ágában sem volt felkészületlenül kiállni gyorsulni, egyrészt nem akartam összetörni magam, másrészt bénázással nem vívhattam ki senki tiszteletét. Most indultam először, és győztem. A "nagyok" persze, mint Toretto nem vettek részt ezen a versenyen, csak nézőként, de a győzelmem jó kezdetnek tartottam ahhoz, hogy egyszer majd én is közéjük tartozhassak. Ismertem őket, csak látásból, és hallomásból ugyan, de a szívem mélyén éreztem, hogy ez az én világom, itt a helyem. Bár olyan eufóriát éreztem, mint ezelőtt még soha úgy döntöttem nem szállok ki a gyönyörű, fekete Maserati-ból, hogy felfedjem az arcom. Még csak 18 éves vagyok, ráadásul lány...amíg nincs elég győzelem a számlámon jobb, ha azt hiszik, hogy egy, már érett sofőr vezeti az autót. Annak ellenére, hogy a tömeg szinte követelte, hogy kinyíljon az ajtó és kilépjen rajta a titokzatos versenyző, én még sem mozdultam, és szerencsére vagy balszerencsére nem is volt rá szükség, ugyanis szirénák hangja csapta meg a fülem. A tömeg menekülő csordaként széledt szét, ki-ki mentette a maga bőrét. Én sem tettem másképp, elindítottam az autót és igyekeztem minél gyorsabban eltűnni a helyszínről. Sajnos néhány utcányira a gyorsulás helyszínétől sikerült lekapcsolniuk a fakabátoknak. Dühösen csaptam a kormányra és fújtam egyet. Na igen, már csak ez hiányzott...
Nem telt bele sok idő, máris egy ijesztően ismerős helyen ültem, egy eddig még sosem látott pasas társaságában. Sóhajtottam egyet, egyik lábam a másikra helyeztem és hátradőltem a székben.
-Athea Duvall...-szólalt végül meg a középkorú, kicsit őszes hajú férfi.
-Csak Tia...-húztam el a szám. Mindig is utáltam az Athea-t, még egy ok, amiért gyűlölhettem a szüleim. A rendőr, szinte teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy nem szeretem az Athea megszólítást, egyszerűen csak folytatta.
-Szóval Athea...nagyon közel kaptuk el egy illegális gyorsulási verseny helyszínéhez, egy fekete Maserati-val, igaz?
-Nagyon úgy fest...-vigyorogtam rá cinikusan. Milyen hülye kérdései vannak? Minek mondja el a tényeket, ha egyszer mindenki tisztában van velük.
-Részt vett a versenyen? -ült le az asztal szélére, hogy onnan egyenesen a szemembe nézhessen, mintha ez segítene az igazság kiderítésében, próbálkozhat, sosem fog belém látni, a lelkembe, a gondolataimba...az igazság az enyém, és az is marad.
-Ugyan már...a gazdag szülők elkényeztetett gyerekeit mindig gyorshajtáson kapják...eltud képzelni engem versenyezni? -húztam fel a szemöldököm teljesen ártatlan arcot vágva.
-Kisasszony, nem ez volt a kérdés. -pislogott rám némileg idegesen. Túl gyorsan megtörik...jobban szerettem azt a férfit, aki eddig kiszokott hallgatni, ő sokkal szórakoztatóbb, mint ez az unalmas fráter.
-Igaza van...sokkal inkább az, hogy...mit csinál este? -nyaltam meg egy vigyor kíséretében az ajkaim. Persze nem gondoltam komolyan, hogy elmennék vele bárhová is, de mit mondhatnék? Szeretek mások idegeivel játszani. A férfi semlegesen pillantott rám, de nem tudta leplezni dühét, hiszen a kezében lévő papírokat túl nagy erővel csapta az asztalra, hogy aztán inthessen az ajtónál álló kollégájának.
-Hívják ide kérem Holmes főfelügyelőt, és értesítsék, hogy behoztuk Athea Duvall-t illegális autóversenyzés gyanújával. -hangja száraz volt, színtelen. Talán nem élvezte a beszélgetést?

MADE BY SERENA. 

Éééés megérkezett a mi kis lázadó üdvöskénk.
Wink

Őszintén szólva, Tia az egyik canon, akit legjobban vártam, hogy megalkotóra találjon. Mondanom sem kell, hogy nem csalódtam, pontosan ilyennek képzeltem el Tiát. Ügyesen összehoztad az előtörid, és a jellemben is minden a helyén van.
Kötözködni még csak eszembe sem jut, irány avatart foglalni, aztán pedig bátran vesd bele magad a játékba!