Claire Delacroix
Posts : 105
Age : 29
 |  Tárgy: Claire Delacroix Vas. 28 Júl. 2013, 06:36 | |
|
Claire Delacroix
| 18. Törvényen kívüli. Ashley Benson. | 
STUFFS AND THINGS. HI SWEETHEART, MY NAME IS... Claire Delacroix I WAS BORN... L.A. 1993.12.31. I LIKE... ~Gyorsaság ~Zene (rock,r'n'b) ~Flört ~Szabadság I DON'T LIKE... ~Hazugság ~Laurent túlzott atyáskodása ~Ostobaság ~Slamposság MY CAR IS A(N)... Mercedes ClkHEY! LOOK... I'TS ME. Igazi csajos csaj vagyok, legalábbis, ami a külsőmet illeti mindenképpen. Hosszú szőke fürtjeim, kék szemeim, helyes arcom, dús kebleim, vékony csípőm és homokóra alakom vonzza a tekinteteket. Tudjátok, szeretem kihasználni az adottságaim. Szeretem a szép, nőies ruhákat, a magassarkút, és sokakkal ellentétben a rózsaszínnel sincsenek problémáim. Nem kell félreérteni, nem vagyok plázacica, egyszerűen csak jól áll nekem ez a szín. Ruhamániám ellenére az egyszerű dolgokat sem vetem meg, mint a farmer, tornacipő, póló kombináció. Előszeretettel hangsúlyozom szemeim sötét szemfestékkel, de ezt sem teszem állandóan, meggyőződésem, hogy smink nélkül is szép vagyok, és ezt a visszajelzések is bizonyítják. Ajkaimra többnyire halvány színű vagy színtelen szájfényt teszek, amondó vagyok, ha a szemünket hangsúlyozzuk nem kell mindent, a kevesebb néha több. Akárhová megyek mindig kellemes parfümillat leng körbe, ugyanis a parfümök egy újabb szenvedélyem. QUIET PEOPLE HAVE THE LOUDEST MINDS... Hogy milyen is vagyok? Három dolog jellemző rám igazán : Fiatal, vad és szabad. Tudjátok annak ellenére, hogy a gyerekkorom nem volt épp felemelő a szüleim dolgai miatt, máig tudok mosolyogni, élvezni az életet. Vidám jellem vagyok, ritkán fordul elő, hogy letargiába esem. Hogy is szokták mondani? Olyan vagyok, mint fény a sötétben. Talán igazuk van, bolondos természetem ellenére szeretek segítő kezet nyújtani az embereknek. Magabiztos vagyok, de nem nagyképű, tisztában vagyok az értékeimmel és a hibáimmal is. Néha kicsit szarkasztikus vagyok, de legalább mindig őszinte, gyűlölöm a hazugságokat, amondó vagyok inkább fájjon, de valós legyen. Szeretek flörtölni, bulizni...sosem voltam otthonülő típus, nem szoktam és nem is szeretek unatkozni. Igyekszem kedves lenni az újonnan megismert emberekkel, ám ez nem mindig sikerült, sajnos a nagy szám és túlzott fegyelmezetlenségem sokszor átveszi a hatalmat. Szeretem a figyelmet és általában meg is kapom, jó a társaság középpontjában lenni és akárcsak a bátyám én is központi figura szoktam lenni a társaságokban. Szörnyen makacs vagyok és vakmerő, ezért sűrűn keveredem bajba. Szeretem a férfiakat, mégsem voltam még soha igazán szerelmes, talán jobb is, nem akarok több csalódást. Imádom az autókat, a szerelést és a gyorsaságot, amondó vagyok jobb, ha a szabadság szerelmese vagyok, mint másé. YOU KNOW MY NAME, NOT MY STORY! Próbáltam a lehető leghalkabban kiosonni a házból. Nem akartam Laurent felébreszteni, ugyanis most kivételesen nem volt sehol az éjszaka, az ágyában aludt békésen, mit sem sejtve arról, hogy a kishúga épp "szökni" készül. Nem tehettem mást. Gyűlöltem hazudni, főleg az egyetlen olyan embernek, akire tényleg számíthattam és számíthatok is bármikor, mégis...most nem volt más választásom. Szűk, térd fölé érő fekete ruhát vettem fel, magassarkú fekete cipővel, és az arcomat félig eltakaró kalapot, majd a szettet egy fekete hosszú kesztyűvel koronáztam meg. Úgy nézhettem ki, mint valami fekete özvegy, de valójában ez is volt a célom. Nem volt helye csillogó dolgoknak egy ilyen ügyben. Izgultam, remegett a gyomrom, és úgy éreztem a szívem, ha jobban kalapálna kiugrana a helyéről. Ahogy kiléptem az ajtón furcsa érzés kerített hatalmába. Éjszaka volt, de most valahogy minden olyan csendes volt, túl idilli, már már a halál furcsa szépségét idézte. Mintha a város is tudta volna, hogy készülök valamire. Lezárásra? Elégtételre? Újrakezdésre? Magam sem tudtam.
Bedobtam a nálam lévő aktatáskát a kocsimba, és indítottam. Egészen a külvárosig, egy elhagyatott irodaházig autókáztam. Kiszálltam, és a csendes, pislákoló fényekkel megvilágított utcán elindultam, hogy megállhassak az omladozó épület előtt. Feszülten figyeltem, minden egyes rezzenésre felkaptam a fejem. Rettenetesen izgultam.
Nem kellett sokáig várnom, perceken belül egy mély férfihang szólalt meg a hátam mögül.
-Miss Delacroix...-hallottam a nevem. Lassan, kimérten fordultam meg. A lehető legkomolyabb énemet kellett elővennem ahhoz, hogy minden rendben menjen.
-Igen. Megvan, amit kértem? -kérdeztem, de a kalapomtól nem láthatta az arcom.
-Az attól függ...itt van a pénz? -nézett rám a középkorú férfi gyanakvóan. Bólintottam és biccentettem egyet a kezemben lévő aktatáska felé.
-Megszámolhatja. -nyitottam ki a pénzzel megpakolt táskát. Egy ismerősöm ajánlotta ezt a pasit. Azt mondta jó pénzért bárkit megtalál nekem. Sajnos ahhoz, hogy legyen elég pénzem olyan dolgokat kellett tennem, amiket soha nem akartam, de így legalább néhány hónap alatt összeszedtem a pénzt. Soha nem feküdtem volna össze senkivel azért, hogy pénzhez jussak, de abban semmi kivetnivalót nem találtam, hogy idősebb, pénzes pasasokkal megjelenjek egy egy partin. Amikor többet akartak, leállítottam őket és elsétáltam a pénzzel. Valójában olyan volt, mintha bulizni mentem volna, csak épp fizettek azért, hogy bájologjak egy egy emberrel. Laurent nem értette volna meg, ezért mindig azt mondtam neki, hogy egy egy barátomnál/barátnőmnél alszom. Bűntudatom volt, amiért hazudok a bátyámnak, de nem értette volna meg, hogy ezzel nem adom el magam, hiszen nem tettem, még egy csókra sem voltam hajlandó azokkal az emberekkel. Nem süllyedtem volna soha olyan mélyre, versenyzésből akartam megélni, de Laurent foggal körömmel tiltakozott ellene.
A férfi pár pillantást vetett a nyitott táskára, majd biccentett, hogy nem számol, csukjam be. Így is tettem. Elővett egy nagyalakú borítékot és a kezembe nyomta.
-Tessék. Ezekből az iratokból és fotókból mindent megtudhat az édesanyja jelenlegi tartózkodási helyéről, a kapcsolatairól és az életéről. -nyújtotta felém az adatokat tartalmazó borítékot. Bólintottam és átnyújtottam neki a táskát.
-Ha valamire még szüksége van tudja hol talál. -azzal fogta magát, megfordult és elment, miután bólintottam. Izgatottan nyitottam ki a borítékot és futottam át a papírokat, majd a fotókat. Düh fogott el...mi nem kellettünk neki. Megakartam találni, megakartam találni, hogy elmondhassam mennyire fáj, amit velünk tett, és hogy bánhatja, hogy két ilyen remek embert eldobott. Gyűlöltem, és bármennyit megért nekem az, hogy ezt a tudtára is adjam annak a nőnek, aki a világra hozott. Beültem a kocsimba és elindultam...nem tudtam hova megyek, kiakartam szellőztetni a fejem.
| |
| |
|
Letty Ortiz
Posts : 38
Residence : { Los Angeles }
Age : 34
I have a(n) : { 1997 Nissan 240SX }
| | Tárgy: Re: Claire Delacroix Vas. 28 Júl. 2013, 10:53 | |
|
Üdv köztük Claire! Valami azt súgja, hogy Laurent örülni fog neked.  Bírom az ilyen laza, de lelkiismeretes csajokat, mint te. Remélem sikerül megvetned a lábad a versenyeken, ha erről álmodsz. Ügyes és szépen kidolgozott előtörit hoztál össze, úgyhogy nincs más hátra, hogy azt mondjam, irány avatart foglalni, aztán mehet a játék ezerrel! | |
|
