Dante

Posts : 1

Loki

26. ALVILÁG. ANDY BIERSACK (SIXX).

STUFFS AND THINGS.

HI SWEETHEART, MY NAME IS...

Roger Foster alias Loki

I WAS BORN...

1986.12.02. - Las Vegas

I LIKE...

cigizés, piálás, bulizás, drogozás, szórakozás, poénkodás, lazulás, alvás, nők, sz#x, szerencsejáték, gyerekes dolgok, játékok, mesék (mindenek felett a Disney klasszikusok!), zenélni (énekelni, gitározni), száguldozni, enni, inni, kávézni (jó sok cukorral!), csinos kis tőrök és lőfegyverek

I DON'T LIKE...

komoly, karót nyelt tagok, akik nem élvezik az életet; hegyi beszédek tisztességről, becsületről, stb.; hajléktalanok, szegények, büdös emberek; öregek, gyerekek, papok, zsidók, fogorvosok; macskák, nyávogás; csótányok, bogarak, csúszómászók, férgek; disco, rap, hip-hop és pop „zene”; ha nem én vagyoka középpontban; kávét feketén; savanyított káposztát

MY CAR IS A(N)...

Saját járművem egy M715-ös katonai jeep (amit még egy honvédelmi összejövetelen lőttem, ahova természetesen nem éppen maradéktalanul józanul tévedtem be).

HEY! LOOK... I'TS ME.

Két oldalt rövidebbre nyírt felül hosszabra hagyott fekete haj, különleges világoskék szemek a szivárványhártya szélén fekete kontúrral. Magassága 180 centi, alkata nyúlánk sportos, szálkás izomzattal. Általában sötét színű , leggyakrabban fekete ruhákat hord, bakancsal. Hajában esetenként kendőt visel, kezén pedig ujjatlan kesztyűt. 12 piercing található a testén ( 7 fül, 2 mellbimbó, 1 nyelv, 1 az ajka bal oldalán, 1 a jobb orrcimpáján). Ezen kívül pedig számtalan tetoválása van ( ebből az egyiket a fülem mögül induló, a vállamig és a gerincemig terjedő absztrakt figurák alkotják, egy másik emlékezetes darab pedig a rózsaszín póni fiú a s#ggemen amely éppen egy szivárványt lovagol meg - ez a tetoválás persze számomra is meglepetés volt egy "görbe hétvége" után).

QUIET PEOPLE HAVE THE LOUDEST MINDS...

Kötekedő, nagyszájú, közönyös figura vagyok. Az egyetlen egy személy akiért bármilyen körülmények között kiállok és képes vagyok harcba szállni az Tia. Beképzelt, öntelt és igazán nagyképű vagyok, némi sznob beütéssel. Ugyanakkor vicces, nem enyhén gyerekes, nyughatatlan a lelkem. Lételemem a bulik, a nők, a pia és az őrültségek. Szeretem az embereket b@sz0gatni, keresztbe tenni nekik. Többnyire én rángatom vissza a társaimat a nagy balhéktól, mivel általában nem vagyok a tettlegesség híve inkább a szavak embere vagyok. Lenézek másokat, ezt a sznobizmussal együtt az anyatejjel szívtam magamba. Nehogy már ugyanannyira tartsam azokat, akiknek csak feleannyi pénzük van, mint nekem... röhej. Ha felbosszantanak, többnyire tízszer átgondolom, hogy mit tegyek míg arcomra a nyugalom álarcát húzom. Tökéletesen elsajátítottam, hogyan uraljam az arcvonásaimat így még akkor is képes vagyok halálos nyugalmat sugározni magamból amikor éppen a legbecsesebb kincsem forog kockán. Ugyanakkor hajlamosságot mutatok a számító, áruló, aljas és bosszúálló magatartásra. Elgondolkodtatóan kétszínű típus vagyok, pontosan az a fajta, aki korántsem olyan, amilyennek mutatja magát. Magam vagyok az álcázás mestere. A valóban nyugodt, gondoskodó, már-már szeretetreméltó arcom ezidáig még senki nem ismerhette meg.

YOU KNOW MY NAME, NOT MY STORY!

Hát akkor, először is lássuk a történetem: 1986. december 2.-kán születtem Las Vegasban. Anyám és apám nagyon gazdagok, előbbi sztárügyvéd, utóbbi sztárorvos és mindketten a Foster’s vállalat tulajdonosai voltak. Családunk büszke múltra és hatalmas vagyonra tekinthet vissza, gyakorlatilag egy palotában éltünk. Van egy ikertestvérem, Cherry, ő egyben a legjobb barátom is. Három perccel én vagyok az idősebb, mit egyfolytában meg is említek neki. Már születésünk óta elválaszthatatlanok vagyunk, persze csak átvitt értelemben. Ő az egyetlen az életemben, akit sosem bántottam (mármint komolyan) és nem is fogok. Soha nem veszekszünk, olyanok vagyunk egymásnak, mint (ahogyan ő szokta mondani) a Jägermeister és a mélyhűtő. Kiegészítjük egymást, tökéletes párost alkotunk. Nincs egyikünk a másik nélkül. A mi kapcsolatunkban többnyire nincs én: MI vagyunk. Ami nekem jó, az Cherrynek is jó és fordítva. Együtt hozzuk meg a döntéseket, megvitatjuk még a magánéletünket is.
Mielőtt Cher felszed egy pasit én lecsekkolom. Őszintén szólva azt nem igazán szeretem, ha ő beleszól abba, hogy éppen kivel/kikkel osztom meg az "ágyam". Szerencsére Cher nem is erőlteti az anyuci vagy éppen a gyertyatartó pozíciót... van köztünk egy nagyon különleges, láthatatlan kapocs – szinte kitaláljuk egymás gondolatait. Ha inni támad kedvem, általában Chernek is. Ha fáradt vagyok, Cher is az. Ha éhes vagyok, együtt vagyunk éhesek. Mindig együtt alszunk és együtt kelünk fel. És őt a világ minden kincséért sem hagynám el soha. Őt szeretem a legeslegjobban a világon! Mindketten vérpatkánynak születtünk – de nem csak a bennünk élő bestiát hívják így. Emberbőrben is vagyunk legalább olyan sunyik, alattomosak és számítók, mint a patkányok.
Szüleink rendesen neveltek minket, bár az ő múltjuk is inkább volt fekete, mint fehér. A Foster’s-ről mindenki tudta, hogy nem csak a kaszinókból él, hanem védelmi pénzekből, alkohol- és droghálózatából, csempészésből és emberkereskedelemből is. De minket azért rendesen akartak nevelni. Eleinte be is jött ez a módszer. Elit iskolába jártunk. Rendszeresen vettünk etikett-órákat. A délutánokat a zeneszobában töltöttük, Cher csellózott, jómagam hegedültem; valamint a játékszobában húgom kerámiázott én pedig festettem. Arisztokratáknak lettünk nevelve, tanultunk kosárfonást, virágkötést, kertészkedést a hatalmas üvegházban, lovagolni is kijárhattunk (amit természetesen én utáltam). Viselkedésünk és megjelenésünk mindig kifogástalan volt. Tökéletesek voltunk, kötött napirenddel. Sőt, mi több, családunk vallásosságára tekintettel vasárnaponként még templomba is jártunk. A szüleink mindig azt akarták, hogy én egy nap elismert, sikeres és befolyásos ügyvéd legyek, az a fajta aki mindenkiről lehúzza a bőrt – Cherryt pedig dokinak szánták.

Aztán, jött a töréspont. Tizenkét évesek voltunk, mikor a szüleink elváltak és apánk elköltözött. Lázadni akartunk ez ellen, hogy észrevegyenek minket. Először csak apróságokkal kezdtük. Érdekelni kezdtek a különböző élvezeti szerek, kezdtem elereszteni magam és mindenféle csajt összeszedtem a környezetemben. Egy bunyó miatt csaptak ki az első suliból, Cherrel együtt. Mondanom se kell nem én kezdtem...
Cherry a harcművészeteknek szentelte magát, "minél keményebb annál jobb", ahogyan ő mondta. Aztán nála is sorban jött minden, a lezüllés, pia, cigi, drogok. Tetoválásokat és piercingeket csináltattunk, felnyírattuk a hajunkat, átalakult az öltözködésünk. Hegedű helyett gitárt vettem a kezembe, a festést a játékszobában tetoválásra és piercingezésre cseréltem, amellett, hogy összevissza "kßrváztam". A kötött napirend helyett Cherrel bulikba jártunk, a tanulással már nem foglalkoztunk. Hiába volt a kedvesség, a tiltás, a szülői pofon, semmi sem használt.
Rengeteg botrányban voltunk már benne a húgommal, le is sitteltek minket már nem egyszer. Minden hülyeségben benne voltunk, szerintünk az élet egy nagy játszótér. Soha nem törődtünk semmivel, négy suliból csaptak ki minket összesen.

Imádok piálni és cigizni, koncertekre járni, beszólogatni, megbotránkoztatni másokat. Lételemem az őrület, állandóan beteg dolgokon töröm a fejem. Sz@rok mások véleményére, én jól érzem így magam: őrült vagyok, lecsúszott alak aki sose fog megváltozni!

15 évesek voltunk, mikor egy este édesapánk beállított, visszajött édesanyánkhoz. Nem bírták egymás nélkül. Édesapánknak pedig elég kemény nevelési módszerei voltak, de mi már túlságosan is elzüllöttünk ahhoz, hogy ezt vissza lehessen fordítani. Féltünk tőle, ezért igyekeztünk a lehető legkevesebbet tartózkodni otthon. Cher elkezdett pankrátorkodni, én pedig bekerültem egy szalonba ahol kedvemre "festhettem" az emberek bőrére. Cher minden egyes illegális ketrecharcmeccsén ott voltam, még az sem zavarta őt ha "néha" magammal hoztam valakit. A szüleink a pénzt nem akarták megvonni tőlünk, pedig talán az lett volna az egyetlen értelmes megoldás. De amúgy… nem vagyok én olyan rossz fiú! Kifejezetten intelligens is tudok lenni, meg jól nevelt. Az, hogy ügyvédnek készültem, abból is megmaradt valami. Aki ennyire törvényen kívül él, mint mi, azok rendesen ismerik is a törvényt. Minket nem lehet átvágni a palánkon, de mi megtehetjük, s meg is tesszük, bárkivel. A roppant kreativitásunk is megmaradt, amit többnyire mások cs€szt€tésére használunk fel. A legkülönfélébb módokon, helyeken, időben és helyzetekben. És miért? Mert megtehetjük! Bárhol járunk is, a nevünk fogalommá válik. Nekünk senki nem parancsol, teljes mértékben a magunk urai vagyunk!
Tehát amint betöltöttük a 18-at, szüleink magunkra hagytak minket Las Vegas-ban és Honolulu-ba költöztek, Hawaii-ra. Belefáradtak a gengszteréletbe, nyugalomra vágytak. Ránk hagyományoztak mindent, a céget, a lakásokat, az ügyleteket. Ez volt a legkeményebb lecke, apánk utolsó próbálkozása: és baromira bejött. Kénytelenek voltunk a saját lábunkra állni… de mi nem vettük komolyan. Egy hónap alatt majdnem csődbe ment a cég és elvesztettünk mindent. Ekkor döbbentünk rá, hogy itt bizony nincs pardon, ezt komolyan kell vennünk. Komolyan is vettük. Üzleteltünk, tárgyaltunk, elővettük régi, jól nevelt és diplomatikus énünket, cselszövő politikánk, áskálódásunk és mindent, amit gengszter szüleinktől tanultunk. Sosem hittük volna, hogy egy nap majd megköszönjük nekik a régi nevelést, de titokban mindketten hálát rebegünk nekik érte.Szerencsére meg tudtunk még menteni mindent, s a Foster’s vállalat azóta is virágzik. Mahogany és Roger Foster világszinten az üzleti élet feketebárányai – vagyis Cherry és én.
Roppant vagyonunk egyéni életvitellel párosul, mégsem néznek le minket. Nem tehetik. Kivívtunk magunknak némi elismerést és talán azt is, hogy tartsanak tőlünk az üzleti ellenfelek.

6 éve már, hogy külön váltak útjaink ikertestvéremmel. Az elválás eléggé emgviselt mindkettőnket, persze azért tartjuk a kapcsolatot már csak a közös cég miatt is. A törvényesebb dolgokért na meg a maga kedvenceiért Cher a felelős míg én átvettem a droghálózat, a csempészet és az emberkereskedelem irányítását. Lopott autókat adok-veszek, iratokat hamisítok, segítek a züllött alakoknak. Így ismertem meg Tia Duvall-t is. Eleinte ő is csak egy volt a sok közül de aztán, nos nem mondanám, hogy szerelmesek lettünk de kialakult köztünk valami ami több volt mint barátság. Mindez pár éve történt s azóta olykor hosszabb időre egymás mellé verődünk, máskor meg hónapokig nem is szagolunk egymás felé. A kapcsolatunk olyan akár egy vihar, kiszámíthatatlan pontosan mikor érkezik, meddig tart de az biztos, hogy mindig nagyot szól.

MADE BY SERENA. 

Tárgy: Re: Dante Szer. 06 Nov. 2013, 13:50

Kedves Dante!
Tia minden bizonnyal nagyon örül, hogy itt vagy. Smile

Be kell valljam, úgy tűnik, nagyon eltaláltad a karaktered. Elsősorban az előtörténeted maga fogott meg, aztán ahogy fogalmaztál, valamint pedig az, hogy nem zavartad le pár mondattal, mindenre kitértél, és jó volt olvasni a hosszú sorokat!
Bár elfogadtalak, viszont arra szeretnélek megkérni, hogy egy vezetéknevet mindenképp használj a nevedben, ez az oldal szabályzatában is szerepel! Ha ezzel megvolnál, akkor ne felejts el avatart foglalni, utána pedig már semmi sem gátolhat meg abban, hogy játékba kezdj!