James and Mia ~ éjszaka az utcákon

Egy újabb olyan este, ami sok lehetőséget rejt magában. Nem szerveztem találkát senkivel sem, és nem is fogok egy hatalmas, kissé már elnyűtt pólóban az ablakomba ülni, egy jó könyv társaságában. Ennél sokkal izgalmasabb dolgokat tartogat a számomra az éjszaka, ugyan is utcai versenyt rendeznek, amin én is részt fogok venni. A kocsimmal elkészültek a fiúk, tehát már csak az maradt hátra, hogy  versenyhelyzetben is megnézhessük, hogy is megy. Az annyira nem villanyoz fel, hogy átépítették gyakorlatilag az egészet, hanem csak az, hogy újra versenyezhetek. Nem szoktam sűrűn versenyezni, inkább meghagyom ezt azoknak akiknek az ereiben nem vér, hanem üzemagyag folyik. Tehát a mániákusoknak.
Az ilyen estéken mindig mindenki kicsípi magát, legalább is a lányok, tehát én is ezt fogom tenni. Egy rövid fekete nadrágot vettem fel, és egy ugyan ilyen színű tornacipőt - ugye nem várja el senki sem, hogy magassarkúban vezessek? - egy barack színű spagetti pántos felsőt vettem fel, majd letettem magam az asztalom elé a székre, és neki álltam sminkelni. Füstös szemek, rózsaszínen csillogó ajkak... a hajammal nem csináltam semmit sem, az jó úgy ahogy van, enyhén hullámosan, kibontva. Csak ritkán szoktam hátra fogni.

Az utcán szokás szerint tömeg van, mégis úgy nyílnak szét előttünk, ahogy a kés szeli a vajat. Nyilván felismerték Dom kocsiját. Őt mindenki tiszteli, vagy éppen tart tőle, esetleg mind a kettőt egyszerre. Leparkolok Dom kocsija mellé, majd kiszállok a gépjárműből, hogy körbe nézhessek. Jó pár ismerős jön köszönteni, némelyik meg is ölel, amit mosollyal az arcomon viszonozok, majd megyek is tovább, hisz az időm véges, nem tudom, mikor kerül majd rám a sor.