Kate Donelly
Posts : 32
Age : 35
 |  Tárgy: Kate Donelly Hétf. 22 Júl. 2013, 01:41 | |
|
Kate Donelly *
| 25. Fejvadászok. Milla Jovovich. | 
STUFFS AND THINGS. HI SWEETHEART, MY NAME IS... Kate Donelly I WAS BORN... Chicago, USA; 1988. szeptember 27. I LIKE... Száguldás, energia, színjáték, élet. I DON'T LIKE... Visszautasítás, vesztés, forróság, idióta emberek MY CAR IS A(N)... Kocsi: Porsche Carrera (ezüst) Motor: Suzuki GSX-R 600 K8 (fekete-ezüst) HEY! LOOK... I'TS ME. Barátságos arc, őszinte mosoly, igéző tekintet, ami olykor a gyilkolás vágyától ég. Félhosszú, barna haj (jelenleg). Mindig tökéletes megjelenés. Alkalomhoz illő. Semmilyen öltözéket nem vet meg, ám személyes kedvence mégis egy jó kis bőrszerkó, hollófekete vagy vérvörös színekben, illetve ennek szöges ellentéte, egy karmazsin árnyalatú kisestélyi. Szereti a kivágottabb ruhákat, mégis mindig talál módot arra, hogy csípője vonalán lévő apró tetoválását elrejtse. Tökéletes kondiban van, amit köszönhet kettős munkájának, ami arra ösztönzi, hogy mindig a legjobb formáját hozza, feladatától függetlenül. QUIET PEOPLE HAVE THE LOUDEST MINDS... Nem könnyű feladat szavakba önteni egy olyan személy jellemét, aki nem restell színészkedni, ha a helyzet úgy kívánja. Mégis, ha valaki azt kéri, mutatkozzon be röviden, meg tudja oldani. Elmondja magáról, hogy bármire vállalkozik, ami munkájával kapcsolatos, szívesen hajtja végre az újabbnál újabb küldetéseket és kihívásokat. Amíg szépen elcseveg magáról, arcán megülő mosolyából senki nem tudja kiolvasni az alkalmi gonoszságot, és nem is gondolják, hogy az elmondottak nem csupán esküvőszervezői képességeire és munkájára vonatkoznak, hanem fejvadász életére is. Mindezek ellenére igazán energikus és valóban barátságos – persze mindaddig, amíg el nem jön az öldöklés pillanata. YOU KNOW MY NAME, NOT MY STORY! „Gyermekkoromban borzasztóan empatikus voltam. Ez mára már csak annyiban jelenik meg, hogy az áldozataim többségének hagyom, hogy legyen egy utolsó jó napjuk. Megadok nekik mindent? Nem. Csupán hagyom, hogy szórakozzanak egy kicsit. Így van ez a mostani prédámmal is. Pénzeszsák, akinek partiján hívatlan vendégként vagyok jelen. Vagyis, hogy jobban fogalmazzak, meghívattam magam. Konkrétan felírtam magam a listára, még néhány héttel ezelőtt. Ma este Sidney néven futok, hosszú, vörös, göndör hajam van, testem egy vékonyka fekete szövet fedi. Nem esett nehezemre felhívnom magamra a figyelmet… Elég volt egy apró ügyetlenkedés, egy bocsánatkérő szempár és mosoly, s mai feladom tárgya máris csak nekem szentelte figyelmét. Adam Bell nyájas mosollyal simított végig karomon, amitől a hideg kirázott. Nem, az ember külsőre nem volt visszataszító, ám a dolgok, amiket tudtam róla pont elegendőek voltak, hogy ne kedveljem. Mindezek ellenére mégis úgy döntöttem, nem ölöm meg azonnal. Ha megkérném, hogy jöjjön ki velem, követne, mint egy pincsikutya, aztán máris megvolnék. Helyette órákig viselem el társaságát, mosolyt csalva arcára. Ő azt hiszi, hogy a parti után felmegyek hozzá egy kis játékra. Nos, majdnem. A különbség csupán abban áll, hogy ő valami kellemesre számít, míg én tudom, hogy egy könnyed mozdulattal megszabadítom undorító életétől..
Hamar eljött a nap vége, az emberek kezdtek hazamenni, én valahol a középmezőnyben voltam. Se túl korán, se túl későn. A közelben maradtam, de a ruhát egy félreeső sötét helyen lecseréltem. Ez már szokásommá vált, nem megyek ugyanabban a viseletbe gyilkolni, mint amibe nemrég még jópofiztam. Mire minden vendég elhagyta a házat, én feltornásztam magam szobája erkélyére, s bekopogtam az ablakon. Egy pillanatra megijedt, de amint meglátta vörös loboncom, felvirult az arca. Odalépett az ablakhoz, és kinyitotta nekem. Beengedte a saját gyilkosát. Szemét végigjártatta rajtam, átölelt, csókolni próbált, de ellöktem. Döbbenten nézett rám.
- Mi a baj? Még nem szeretnéd? Felkészülnél?
Igazán aggódó ábrázatot öltött, de én csak sejtelmesen elnevettem magam.
- Óh, én már régóta fel vagyok készülve. – feleltem, közben a csípőmre erősített késért nyúltam, s kihúztam tokjából – A kérdés, hogy te készen állsz-e?
Meglepődött kérdésemen, de csak felkacagott. Újra közelített felém, ezúttal sokkal elszántabban.
- Igen, csak erre várok. – hörögte.
Féloldalas mosolyra húztam ajkaim, tettem felé egy lépést, és amint meg akart csókolni, átkaroltam nyakát, tőrömet pedig szívébe döftem. Vért köhögött, kitágult pupilláit rám emelte, de nem kapott könyörületet. A pengét megforgattam még benne, majd kihúztam.
- Azt mondtad fel vagy rá készülve. Remélem, boldog leszel… - vetettem neki a szavakat, és amint már nem mozdult ugyanott távoztam, ahol bejöttem.
A munkám ezzel elvégeztetett, már csak a pénzt kell bezsebelni, és meg is volnánk. Talán lefestetem vele a mocimat, már járna szegénynek egy új külső… Leugrok az említett járműre, végigsimítok rajta, késem visszahelyezem tokjába és hazahajtok. Nem tudom elég Adam eléggé nagy ember volt-e ahhoz, hogy bekerüljön a hírekbe, de a környéken majd gyorsan terjed az infó. Holnap a munkáltatóm is megtudja, és küldi a pénzt. Remek.”
Ez volt Kate Donelly egy átlagos munkával töltött estéje. Mindemellett azért döntött a „kettős” életnél és munkánál, mert bár szerette hivatalos életét is, a bosszú túlságosan hajtotta ahhoz, hogy feladja fejvadász énjét. Szüleit még fiatalkorában valaki megölte, mivel összetévesztette őket a valós célpontokkal. A férfi arcára az óta is emlékszik, és megfogadta, hogy egyszer úgyis megtalálja, illetve kiszorítja őt a bizniszből. Csak így lelhet valamilyen nyugalomra.
| |
| |
|
Letty Ortiz
Posts : 38
Residence : { Los Angeles }
Age : 34
I have a(n) : { 1997 Nissan 240SX }
| | Tárgy: Re: Kate Donelly Hétf. 22 Júl. 2013, 05:51 | |
|
Be kell valljam, Kate, nagyon tetszett az előtörid! *.* Micsoda kegyetlenség bújik meg a hétköznapi álcád mögött. Le a kalappal!Jobb lesz veled vigyázni a magamfajtáknak is akik nem szimpatizálnak sem törvénnyel sem a maffiával. Tessék, immáron a terep a tiéd, tedd magadévá bátran a játékteret! Az avatarfoglalást azonban semmiképp se felejtsd el, aztán pedig irány egyenesen a játék! | |
|
