Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Mind különbözőek vagyunk, máshol élünk, mások a céljaink, de egy közös bennünk. Imádjuk az fullosabbnál fullosabb autókat és eszeveszettül élvezzük a sebességet. Gyere és légy egy közülünk! Indítsd a verdád és hajts, ameddig csak az út tart!
OLDALUNK BEKERÜLT A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ SZEREPJÁTÉKOS FÓRUMOK GYŰJTEMÉNYÉBE. FOLYAMATOS AKTIVITÁSUNK MELLETT, SZÁMÍT MÉG, KI KATTINT RÁ A FENTI LINKRE. KÉRLEK SEGÍTS NEKÜNK EZZEL, HOGY A TOPLISTÁN EGYRE ELŐRÉBB KERÜLHESSÜNK, MEG SEM ÁLLVA EGÉSZEN AZ ELSŐ HELYIG!
Posts : 26 Residence : Los Angeles Age : 29 I have a(n) : Maserati Granturismo
Tárgy: Letty & Tia ~ Surprise, surprise Pént. 16 Aug. 2013, 08:34
Letty & Tia
A cél előtt mindig úgy éreztem magam, mint egy sólyom, ami magasan szárnyal. Most sem volt ez másként. Ahogy egyre biztosabban haladtam a győzelmem felé, annál magasabbra szálltam. Átjárt az adrenalin Kizártam a külvilágot, végre, néhány másodperc erejéig szabadnak éreztem magam, nem gondolkodtam, csak vezettem, számomra ez volt az abszolút tanúbizonyság arra, hogy létezik a szabadság. Áthajtottam a célvonalon, majd lassítani kezdtem, végül megálltam. Nyertem, ismét...nem rég kezdtem el versenyezni úgy igazán, gyakorlópályákon kívül, élesben, és meglehetősen tehetségesnek bizonyultam, vagy csak Fortuna úgy döntött egy kis ideig felém fordítja a tekintetét. Akárhogy is, örültem, hogy így vagy. Egész életemben az volt a célom, hogy felkeltsem a szüleim figyelmét, hogy észre vegyék, én is itt vagyok! Azt hitték minden rendben lesz, ha töménytelen mennyiségű pénzt utalnak a bankszámlámra, de...néha csak egy megértő atyai szóra, vagy anyai intésre vágytam volna, amit sosem kaphattam meg. Vágytam a családra...igazi családra.
Pár percig némán ültem a volán mögött, mikor arra lettem figyelmes, hogy a tömeg hátrál, és egyre inkább eltűnik, mert valami gomolygó, szürke köd elfedi őket. Ekkor kaptam csak észbe...a füst a motorháztetőmből jött. Muszáj volt lelépnem innen, ezért úgy döntöttem kockáztatok. Tűz nem volt, azt jelezte volna a gépem, de a füst sosem jó jel, valami nagyon elcsesződött a motorban. Beindítottam a kocsit, és ellavírozva az emberek közt kimenekítettem magam és a fekete csodát a tömegből, hogy aztán egy utcával arrébb megállhassak. Dühösen nyitottam ki az ajtót és álltam talpra, és felnyitottam a motorháztetőt, hogy rájöhessek mi a probléma. hogy megemeltem a vékony fedelet temérdek füst csapta meg az arcom, így kénytelen voltam hátrálni. Cameron, mi a francot műveltél a kocsimmal? Értettem ugyan az autószereléshez, mégis igyekeztem a legtöbb dolgot Cameronra bízni, hogy bejárhassak a suliba, ezzel megakadályozva a kirúgásom. Bíztam benne, hogy a drága barátom képes lesz legyőzni kísérletező énjét, és nem kavar a motorban, de hát...természetesen nem így történt. Cameron drága, egyszer s*ggbe rúglak, ugye tudod?