Whipper Trimml
Posts : 15
 |  Tárgy: Whipper Trimml Kedd 13 Aug. 2013, 06:39 | |
|
Whipper Malcolm Trimml
| 19. TÖRVÉNYTISZTELŐ POLGÁR. JACK HARRIES. | 
STUFFS AND THINGS. HI SWEETHEART, MY NAME IS... Whipper Malcolm Trimml I WAS BORN... 1994.03.12. Los Angeles, USA I LIKE... × Wiz Khalifa × eper shake × palacsinta × lustálkodás × snapback sapkák × apa öreg Broncoja × twerk I DON'T LIKE... × iskola, iskola... ki a csoda jár oda?! × zimankós téli napok × fülledt nyári esték, amikor izzadtságban tocsog az ember × gesztenyepüré × szabályok × Logan × Logan hülye szabályai az étkezést illetően MY CAR IS A(N)... Apa Ford Bronco V8-asa, amit már én használok, de még mindig úgy tekintem, hogy az övé. Vigyázok rá, akár a szemem fényére. HEY! LOOK... I'TS ME. Szeretem magamat. És mások is szeretnek engem. Nem, nem csak bemesélem magamnak, hanem tudom, hogy így van. A szomszéd kislány múltkor megjegyezte, milyen szép barna szemeim vannak - barnás zöldek, de mindegy! Pattie pedig azt mondta, ha nem lenne ott neki Todd, akkor már rég velem lenne. Na ja, mert biztos, hogy lecserélné rám azt az izomagyú állatot. Nem vagyok egy kétajtós szekrény, ezt be kell vallanom, de az tuti, hogy százszorta több alkalommal csaltam már mosolyt az arcára. De ez is lényegtelen. A hódolóimról tehát ennyit... inkább a többi egymilliót nem említem, akik a lábam nyomát is megcsókolnák - az már más tészta, hogy a legtöbbjük még csak gólya és nem sokat tudnak a suli hierarchiájáról. De tény, hogy ezek a bronzbarna tincsek a fejemen mindenkit elvarázsolnak. Ó, ha tudnák, hogy mennyit tökölök reggelente, mire sikerül tökéletesre belőnöm őket... Mellesleg a stílusom sem valami hétköznapi. Szeretem a színes cuccokat. Szeretem a snapback sapikat, sőt szinte csak olyat hordok. Emellett láthatsz a csuklómon ilyen-olyan karkötőket, amiket vagy a hét éves húgom horgolt meg eszkábált nekem, vagy egy gyerekkori emlék Rorietól. Roriehoz nagyon sok - szép - emlék köt. QUIET PEOPLE HAVE THE LOUDEST MINDS... Kedves vagyok. Egyszer ez lesz a vesztem. De tényleg! Apa mindig ezt mondogatta. Amíg nem jött Logan a menő üzletember és beette magát az életünkbe. Hogy a rák énekeljen a májában Ave Maria-t annak az idióta seggtitánnak! Nem kedvelem, remélem rájött mindenki. Szóval apa már nem él velünk kereken négy éve, minek következtében én is sokat változtam. Egyesek szerint nagyképű lettem. Egy picit. Hangyányit. Mit számít ez, ha Rorie ennek ellenére is képes elviselni és ugyanúgy belém van habarodva? Igen, ő is. Próbálok rájönni, mit kezdjek a helyzettel, lévén, hogy ovis korom óta barátok vagyunk, de... Hagyjuk! Ez nem az a pillanat, amit a helyzet elemezgetésére kéne szánnom. Ami még fontos, hogy ha éhes vagyok, leeszem a fejedet a helyéről. Felőlem lehetsz akármilyen cuki vagy szeretetreméltó, akkor is véged, ha elém kerülsz, mikor üres a hasam! Ez van, hozzá kell szokni. Nem csoda, hogy nem bírom Logan szabályait az étkezésre vonatkozóan, miszerint minden kedden és csütörtökön zöldséget kell ennünk. Nem támogatom ezt a baromságot, amit az életünkbe hozott saját lényével együtt. Tudatnám emellett a nagyközönséggel, hogy a családomért ölni tudnék - a családomért, amibe Logan nem tartozik bele. Fontos nekem a húgom. Fontos nekem Pattie - valójában szerelmes vagyok belé egy ideje. Fontos nekem apu meg anyu, no meg persze Rorie, akit totyogós korom óta ismerek már. És ez az a barátság, amit nem fogok egy hülye kapcsolattal elrontani. Én különben sem érzem ugyanazt, amit ő. Valószínűleg soha nem is fogom. YOU KNOW MY NAME, NOT MY STORY! - Whipps, ezt nézd! - Rorie előrebillen a földön, majd tenyereit a talajra támasztja és fellöki a lábait. Tökéletes kézállás, én meg tátott szájjal nézem, ahogy körbesétálgat és közben nevet, szőke loknijai meg az arcába zúdulnak. Nevetése ragályos, így már én is hangosan röhögök azon, amit csinál, pedig egyáltalán nem vicces, sokkal inkább csodálatraméltó. Istenem, Rorie, mi lenne velem nélküled? Mióta anyu kitette innen apu szűrét, az életem más lett. Anyu nem vallaná be soha, de az ő élete is változott, elvégre Logan sokkal komolyabb figura, mint apu. Apu mindig meg tudta nevettetni anyát, még ha az a legborongósabb hangulatában is volt. Szerintem apámtól örököltem a humoromat, amivel le tudom venni a nőket a lábáról. Sokkal inkább ezzel, mint az adonisz testemmel. Szóval Rorie nélkül halál lenne ez az új, apumentes élet. Apu nélkül pokoli ez a hely. - Nem unod még? - kérdezem és térdre ereszkedek, majd úgy kúszok oda hozzá, hogy egy szintben legyen a szemünk - Hahó! - integetek tenyeremmel arca előtt, majd visszaáll talpra és térdre ereszkedik, akár egy kutya. Akárcsak én. Ráunok én valaha erre a lányra? - Hiányzik, mikor ilyen... aranyos vagy - fintorba húzza az orrát és nevetni kezd megint. Zene füleimnek a kacagása - Utálom a bunkó Whipps-t - megrántja vállát és törökülésbe ül. Hát persze, hogy utálja. Mindenki utálja, mikor zsémbes és goromba vagyok, apa távozása után pedig gyakoribbá vált ez a viselkedésem. Nem szeretnék én undok lenni másokkal, de valami mélyen bennem megkívánja ezt. Vagy inkább csak távolságtartó próbálok lenni és így érem el, hogy az emberek békén hagyjanak. De Rorie az utolsó ember, akit távol akarok tartani magamtól. - Azt hittem, mindig aranyosnak tartasz - félrebiccentem a fejemet és közelebb araszolok hozzá. Vaó, a szívem kétszázzal repeszt a mellkasomban - Miattad megpróbálom emberelni magamat - mosolygok, imádom, mikor visszamosolyog rám. Elsöprök egy méz színű loknit az arcából és gondolkodás nélkül megcsókolom. Végül is mit nekem tizenhat éven át tartó barátság? Fő, hogy ez a tapló a lelkem mélyén kiélje magát. Na persze. *** Rorie másfél hete nem beszél velem. Nem tudom, az volt-e a hiba, hogy megcsókoltam múltkor a kertben vagy az, hogy másnap a bulin ugyanezt csináltam Pattie-vel. Ó, de hát Pattie olyan tökéletes és szexi és... szóval ő álmaim nője már gólya korom óta és most, hogy kaptam egy esélyt, hülye lettem volna elszalasztani. De kockáztatni a barátságomat Rorie-val? Hülyeség volt, egy nemnormális seggfej vagyok. - Itt Aruroa, a sípszó után hagyj üzenetet - hallom a komoly üzenetrögzítőt és nem tetszik, hogy nem Rorie-ként mutatkozik be. Mintha engem Whipper-nek nevezne valaki... Még anya sem szokott. Vagy Malcolm vagyok neki, vagy Whip. Se sosem Whipper! Apu ragaszkodott ehhez a förtelmes névhez - Rorie, vedd, fel, kérlek! Hiányzol. Nagyon. Sajnálom a múltkorit. Hívj fel, ha ezt megkaptad! - a hangom könyörög már vagy tizedjére. Dühösen nyomom ki a telefont. Nem szeretek könyörögni, de most Rorie-ról van szó. A telefonom azonban villogni kezd újra és én lelkesen kapok érte. Blake neve villog a kijelzőn, mire a szememet forgatom és kinyomom. Blake a legjobb haverom a srácok körében, bár korántsem tartom olyan sokra, mint Rorie-t. Ő az a fajta haver, aki próbál arra nevelni, hogy bánj kapcarongyként a nőkkel és feküdj le minél többel a fősuliig. Ohóóó, tudja ez a jómadár, hogy én még egyáltalán nem voltam nővel?! | |
| |
|
Letty Ortiz
Posts : 38
Residence : { Los Angeles }
Age : 34
I have a(n) : { 1997 Nissan 240SX }
| | Tárgy: Re: Whipper Trimml Kedd 13 Aug. 2013, 18:48 | |
|
Újabb törvénytisztelő állampolgárt köszönthetünk köreinkben. Egy cseppet sem szerény jellemmel. Azonban gond egy szál sem, nem találtam kivetnivalót, sem az előtöridben, sem a jellemzésedben. Jó pár jelenlévő hölgyemény van már köreinkben, akinek kellőképpen összezavarhatnád az életét. Mindemellett kívánom neked, hogy rendeződjenek a dolgok Rorie-val. Kérlek, ne felejts el avatart foglalni, utána pedig bátran kezd játékba! | |
|
